Mérgek, drogok 1.

"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."
	Paracelsus

Manapság már nem olyan könnyű úgy megmérgezi valakit, hogy ne tudódjon ki a tettes kiléte, de ahogyan olvashattátok a kriminalisztika történelmében is, ez nem mindig volt így. Manapság már szerencsére rendelkezünk kellő felszereléssel, amiknek hála csökkent a mérgezésben elhunytak száma.

De mi is az a méreg?
Biológiai szempontból, az olyan anyagok számítanak mérgeknek, amik élő szervezettel érintkezve károsodást, betegséget, vagy halált okoznak (általában halálfejjel jelölik).

A mérgeket többféleképpen is csoportosíthatjuk:

I. Eredete szerint:
 - szintetikus ( pl. kábítószerek)
 - ásványi ( pl. arzén)
 - állati eredetű - méregmirigyek - ( pl. kígyóméreg)
 - növényi eredetű - alkaloidák - ( pl. nadragulyakivonat)

II. Szervezetbe jutás módja szerint:
 - szájon át, emésztőcsatornán keresztül ( pl. arzén)
 - légzőrendszeren keresztül ( pl. szénmonoxid)
 - egyéb módon - pl. méhlepény, anyatej,nyálkahártya, stb. - ( pl. alkálilúg)
 - kültakarón keresztül ( pl. kénsav)

III. Támadáspont szerint: 
 - immunrendszerre ható méreg ( pl. nikotin) - immunrendszer működését gátolja, legyengítve a szervezetet
 - idegméreg ( pl. kígyóméreg) - központi idegrendszerre hatva, pillanatok alatt bénítja le a szervezetet
 - izomméreg ( pl. muszkarin) - harántcsíkolt izmok sejtjeiben okoz kárt
 - sejtméreg ( pl. alkohol) - szervezet valamennyi sejtjét károsítja
 - vérméreg ( pl. szénmonoxid) - vagy az oxigénszállítást, vagy a véralvadást gátolja
 - enzimbénító méreg ( pl. acetaldehid) - szervezet működéséhez szükséges enzimek valamelyikét bénítja

IV. Hatásmechanizmus alapján:
 -  szummációs hatású anyagok ( pl. nikotin) - szervezetbe kerülve lebomlik, majd kiürül, de ez idő alatt visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, többszöri szervezetbe jutás esetén összeadódnak a hatások
 - loncentrációs hatású mérgek ( pl. gyromitrin) -  a jellemző küszöbszint alatt nem fejtik ki hatásukat, idővel kiürülnek
 -  kumulatív hatású anyagok ( pl. ólom) - elraktározódnak a szervezetben, és minden újabb bevitel után nő a mennyiségük, majd egy küszöbszint elérése után kifejtik mérgező hatásukat

V. Kémiai jelleg szerint:
 - szerves
 - szervetlen

VI. Halmazállapot szerint:
 - szilárd ( pl. arzén)
 - folyékony ( pl. savak)
 - légnemű ( pl. szénmonoxid)


A mérgezésnek három fajtája létezik, van a krónikus (idült), a szubakut (félheveny) és az akut (heveny) mérgezés.

A krónikus mérgezésnél a folyamatos méregfelvételtől számítva hónapok, esetleg évek múlva jelennek meg az első tünetek. Ismételten a szervezetbe jutó, kis mennyiségű méregadagok idézik elő. A méreghatás tartós.
A szubakut mérgezés elhúzódóbb, több napig is tarthat.
Akut mérgezés esetében egyszeri, nagy adag méreg hatására keletkezik, gyors, néhány perctől ritkán pár napig tartó kifejlődés.

Mérgezések felosztása súlyosságuk szerint:

 - Könnyű lefolyású mérgezés: a szervezet tűrőképességét alig meghaladó mennyiség jut a szervezetbe, a tünetek enyhék, alig felismerhetők és általában gyorsan, maradéktalanul eltűnnek.
 - Középsúlyos mérgezés: a mérgező anyagra jellemző, de nem életveszélyesek a tüntetek.
 - Halálos mérgezés: percek, órák, vagy napok alatt következhet be.

WhiteCollar