2013. február 26., kedd

Dependens személyiségzavar


A dependens személy számára elemi módon fontos a többiek egyetértése és szeretete, és annak az érvényesítése, hogy mások kedvében járjon. A személyiség gravitációs központja nem önmagukban, hanem másokban van. Magatartásukat azokéhoz igyekeznek illeszteni, akiktől függenek, és szeretetkeresésük arra készteti őket, hogy a másokat zavaró vagy gondolataikat és érzéseiket tagadják. Semmiképpen sem szeretnének agresszívnak tűnni. Magukra maradva szinte megbénulnak, s folytonosan garantálva akarják érezni, hogy nem hagyták őket magukra. Különösen érzékenyek az egyet nem értésre, s a kritikát rombolónak érzik.

Hajlanak önmaguk és teljesítményük lekicsinylésére. Önbecsülésüket nagyjából a többiek egyetértése és támogatása határozza meg. Mivel nem képesek önmagukat a biztonság és a gratifikáció fő forrásaként kezelni, úgy kell berendezniük az életüket, hogy környezetüktől folytonos megerősítést és támogatást kapjanak. Emiatt aztán ki vannak téve mások kényének-kedvének, és ha úgy érzik, hogy elveszítették azok szeretetét, akiktől függenek, szorongva élik át az öndetermináció igényének súlyát. Az önvédelem érdekében egyhamar alárendelik magukat mások akaratának, vagy megpróbálnak annyira kedvesnek mutatkozni, hogy lehetetlen legyen elutasítani őket. Túlzottan megalázkodóak, udvariasak, egyetértők, szelídek. Csüngő gyámoltalanság és támogatás-megerősítés utáni sóvárgás jellemzi őket.

Amellett hogy elvárják a szeretet és elfogadás jeleit, folyamatosan ilyen igényeket támasztanak másokkal szemben. Tagadják egyéniségüket, lemondanak vágyaikról. Nemritkán még visszaélésnek és megfélemlítésnek is alávetik magukat, csakhogy izolációt, egyedüllétet és az elutasítottság rémét elkerüljék. Üresnek és bénának érzik magukat, ha elutasítják őket, és egészen egyszerű feladatok vagy rutindöntések esetén is mások irányítását igénylik. Sokan közülük egy mindenható "mágikus segítőt" keresnek, olyan partnert, akiben feltétlenül megbízhatnak, aki megvédi őket a felelősség válallalástól és az élettel való magányos szembenézéstől. Ha találnak ilyen társat, egészen jól képesek működni; szociábilisak, melegséget, szeretetet és nagyvonalúságot mutatnak. Azonban ha ez a támogató kapcsolat megszűnik, visszavonulnak és feszültté, kétségbeesetté válnak, elveszettnek érzik magukat.
Ugyanakkor a dependens személyiségzavar jól kezelhető, gyógyítható.

Dependens személyiségzavart akkor lehet megállapítani, ha a tünetek közül legalább öt jelen van:
1., a mindennapi döntéseket képtelen mások buzdítása vagy részletekig menő tanácsai nélkül meghozni.
2.,a legtöbb fontos döntést átengedi másoknak, például azt, hogy hol éljen, milyen állást vállaljon, stb.
3., akkor is egyetért másokkal, ha azt hiszi, hogy tulajdonképpen nincs igazuk, mert fél az elutasítástól
4., nehezen képes kezdeményezni, "saját szakállára" megtenni dolgokat
5., hogy mások szeretetét elnyerje, olyan dolgokra is vállalkozik, amelyek kellemetlenek vagy megalázóak számára
6., egyedül kényelmetlenül és kiszolgáltatottan érzi magát vagy "nagyon messzire megy" hogy elkerülje az egyedüllétet
7., kifosztottnak és kiszolgáltatottnak érzi magát, ha szoros kapcsolatai véget érnek
8., kritikától és elutasítástól könnyen megsértődik

Viselkedési jellemzőik:
Karakterisztikusak, már a testtartásuk, a hanghordozásuk, a modoruk is. Együttműködők és egyetértők, nem asszertívek, kerülik a zajos és mozgalmas helyzeteket, és nem szeretnek a figyelem középpontjába kerülni. Mentegetőznek, alázatoskodók, szívélyesek és gyengédek. Emögött az elfogadás és egyetértés utáni vágyuk sejthető, ami aztán stresszhelyzetben meg is jelenik. Olyankor gyámoltalanok és kapaszkodók. Nemritkán enyhén depressziós a hangulatuk, és kapcsolataikban sokszor önfeláldozók.

Énkép, panaszok:
A körülöttük lévő problémákat nem akarják észrevenni. Naivak, a dolgok jó oldalát szeretik csak látni. Nem igazán tudják élvezni az életet és gyakran elbizonytalanodnak, elcsendesülnek, s némán szenvednek. Önmagukat belátónak, kooperatívnak tartják, törekvéseiket szerénynek érzik. Azonban alkalmatlansági és bizonytalansági érzéseik nagyon kifejezettek. Hibáikat felnagyítják, önmagukat lebecsülik. Ez gyakran mint stratégia azt szolgálja, hogy biztosítsák őket az ellenkezőjéről, vagyis hogy nem értéktelenek és szerethetőek.

A dependenciát három egymással szoros kapcsolatban álló dimenzió jellemzi a legjobban:
1., szoros kötődés és erős érzelmi kiszolgáltatottság másokhoz, így gyakran olyan kapcsolatokban is bennmaradnak, amelyben nem bánnak jól velük
2.,a társas helyzetekben megnyilatkozó önbizalomhiány melyhez gyakran szubmisszív viselkedés társul.
3., az autonómia utáni vagy az autonómia elkerülésére irányuló vágy. Akik elkerülik az autonómiát, azt szeretik, ha mások döntenek helyettük, mert egyébként határozatlanok és saját felelősségükre nehezen kezdeményeznek vagy visznek végbe dolgokat. Gyakran kérnek tanácsot, útbaigazítást, ezáltal választási-döntési szabadságukat mások akaratának alárendelik.

Gyengeségükre hivatkozva felmentik magukat a felelősség alól. Önmaguk lekicsinylésével és túlzott szerénységgel próbálják mások figyelmét és együttérzését elnyerni. Szociabilitásuk és jó természetük sokszor azt eredményezi, hogy a többiek lenézik őket. Nagy problémájuk, hogy önmagukból kevés erőt képesek meríteni, tehetetlennek és bátortalannak érzik magukat.
 The Doctor

2013. február 21., csütörtök

Véres történelem 1/2.

Ha azt gondoltuk, a bűnözés elleni harc még gyermekcipőben járt, mikor nem tudtak a DNS-ről, nem ismerték az ujjlenyomatot és a ballisztikát, akkor gondoljuk csak el, milyen lehetett egy nyomozás az ókorban és a középkorban, mikor tetszések szerint vádolhattak másokat és a "nyomozók" is ugyanilyen szubjektíven álltak az ügyhöz? Ennek megismerésében segítek egy kicsit a kriminalisztika és az ehhez kapcsolódó tudományágak történelmének leírásával.
Kezdjük talán a legelején, a kriminalisztika védőszentjénél, Szent Tamásnál. Az apostol addig nem hitt el semmit, amíg nem látta a saját szemével, ezért is nevezik 'hitetlennek'.
Boszorkánysággal gyanúsított nő megkínzása
Az évek során rájöttek az emberek, hogy nem szabad ész nélkül öldökölni, rabolni, fosztogatni, ezért szabályokat alakítottak ki, hogy elkerüljük az állattá válást, miközben még mindig a társadalomban élünk, és megvédjük az ártatlanokat, elkapjuk a bűnözőket. Bár az 'ártatlanok megvédése' nem mindig úgy alakult, ahogyan sokan gondolták.  Sokszor alaptalanul vádoltak embereket, akiket megkínoztak, hogy vallomást csikarjanak ki belőlük, nem érdekelte őket, hamis-e, mert el akarta kerülni a további szenvedés, a lényeg, hogy vallomást tett. Nem a bizonyítékok, vagy a tanúk vallomása alapján döntöttek, hanem a gyanúsított személy életvitele alapján. Szerepet játszott benne a vallása, a munkája, elhelyezkedése a társadalomban és sok más tényező, amik miatt bűnösnek nyilvánították. 
Törvényszéki eljárások már az ókorban is voltak. Az egyik legkorábbi, feljegyzett boncolást Antistius végezte (római fizikus) aki azt vizsgálta, Julius Caesar testét ért 23 tőrdöfés melyike volt a végzetes.
Néhány ókori kínzás:
- Babilonban levágták az lábakat, ajkakat és az orrot, vagy kibelezték, esetleg kivágták az áldozat szívét.
- Perzsáknál a halálra ítélt személyt hamuval teli szobába állították, aki vagy megfulladt, vagy belesüppedt.
- Karóba húzás nagy divat volt. 2-3 méteres kihegyezett nyársat a személy végbelén keresztül fokozatosan elvezették a gerincoszlopa mellett és általában a lapocka, vagy a nyak mellett jött ki. Az áldozat több napig is életben maradhatott, mert elkerülték a létfontosságú szerveket.
- Bevarrták a húgycsövet borivás előtt, Tiberius császár idejében
A legelső feljegyzett törvényszéki nyomozás a középkori Kínában került leírásra, ahol a kötetben összefoglalták a halál okát, nyomokat sebeket, és a körülményeket.
A középkorban jelentősen közrejátszott a szubjektivitás a nyomozásban. Másképp álltak hozzá, a sértett rangjánál (királyi, egyházi, nemesi, szegény) és a helyszínek alapján (város, falu). Istenítélet akkor hajtottak végre, ha nem voltak tanúk, nem tudták kideríteni az igazságot, vagy éppenséggel a bíró nem foglalkozott vele annyit és Istenre bízta a döntést. Az istenítélet köszönőviszonyban sem állt a valódi igazságszolgáltatással, de leírnék pár 'próbát', amikbe legtöbbször belehaltak.
- Tűzpróba: a gyanúsítottnak tüzes vasat kellet fogni és néhány lépést megtennie. Bekötötték a sebeket és ha a seb nem gennyedt be pár nap alatt, akkor ártatlan. A nemesek választhattak maguk helyett egy személyt. (Ha elfertőződött, olyan súlyos volt, hogy belehaltak)
- Vízpróba: az összekötött embert mély vízbe dobták, ha bűnös volt, feljött és a víz felszínén lebegett, ha pedig ártatlan akkor megfulladt.
- Ha nem tudták eldönteni két személy közül, akkor kereszt elé kellett állniuk felemelt kezekkel, és aki először leengedte, az volt a bűnös.
Ez csak néhány a sok közül, az emberi butaság határtalan, mindenfélét kitaláltak.

Akit ez jobban érdekel, tudom ajánlani a keszthelyi Horrorárumot, ahol a kínzómúzeum középkortól elkezdve bemutatja a kínzási, kivégzési módszereket.  Amikor én jártam ott, hatalmas meglepetés ért, mondhatni  kerülöm az ilyen helyeket.


White Collar

2013. február 16., szombat

Ted Bundy (2/5)

Ted első áldozata Lynda Ann Healy, aki egy művelt fiatal lány volt. Lynda 21 évesen rádióbemondóként dolgozott, a hallgatók minden reggel hallhatták barátságos hangját, amint a síelési viszonyokat ismerteti. Magas, vékony lány volt, hosszú barna hajjal, és kedves mosollyal. Szeretett fogyatékos gyerekekkel foglalkozni. Lynda négy másik lánnyal osztozott az egyetem melletti lakásán.1974. január 31-én néhány barátjával elment egy közeli bárba, ami igen népszerű volt az egyetemisták körében. Nem maradtak túl sokáig, Lynda hazament, tévét nézett és felhívta a barátját telefonon. Ezután lefeküdt aludni. Szobatársa ezen az éjjelen sem hallott semmi zajt Lynda szobájából. Minden nap 5:30-kor kelt, hogy beérjen a munkahelyére. Szobatársa hallotta az óracsengést szokás szerint megszólalni. De a csengés nem szűnt meg, így szobatársa épp be akart menni szobájába, hogy elhallgattassa azt, de megcsörrent a telefon. A rádióállomás érdeklődött Lynda felől. Szobatársa benézett a szobájába, de ott mindent rendben talált, így azt mondta, már elindult a munkába. De amikor aznap délután szülei telefonáltak, hogy nem látták Lyndát, mindenki aggódni kezdett. Senki nem látta őt. Lynda szülei hívták a rendőrséget. Szobájában az ágy be volt vetve, de olyan módon, ahogyan Lynda sosem szokta. Különös módon a párnahuzat és a lepedő hiányzott. Találtak egy apró vérfoltot a párnán, ami megegyezett Lynda vércsoportjával. Volt egy folt a hálóingén is, ami a fürdőben volt felakasztva. Néhány ruhája is hiányzott. További jel volt, hogy a hátsó ajtó nem volt bezárva, holott a lányok mindig nagyon ügyeltek erre. Kezdetben a rendőrség azt hitte, hogy Lynda egy bolond játék részese, mert nem találtak se hajszálakat, sem ujjlenyomatokat, de később megállapították, hogy egy idegen hatolt be a házba. Így lett egy kedves, művelt és segítőkész lányból, egy sorozatgyilkos első áldozata.
Ted Bundyra kiadott körözés az FBI által.
Ezen a tavaszon és nyáron még több női hallgató tűnt el megmagyarázhatatlan módon. Rengeteg esetben volt több hasonlóság, pl mind fehér, karcsú, egyedülálló volt hosszú, középen elválasztott hajjal, ráadásul mindannyian este tűntek el. Ebben az időszakban a rendőrség kikérdezte az egyetemistákat akik egy furcsa férfiról beszéltek, akinek egyik lába vagy karja be volt gipszelve. Az elmondattak szerint könyveket pakolt és fiatal lányok segítségét kérte. Más szemtanúk is láttak egy gipszet viselő férfit parkolni az egyetem területén Volkswagen bogarával. Végül 1974 augusztusában, egy washingtoni parkban megtalálták néhány eltűnt lány maradványait, majd később még kettőét. Ők voltak Janice Ott és Denise Naslund, akik július 14-én tűntek el. Egy pár látta utoljára Ott-ot egy vonzó férfival. Az egész beszélgetésből annyit hallottak, hogy a férfit Tednek hívják és a lány segítségét kéri, aki szívesen segít is a férfinak. A férfi kezén gipszet viselt. Ekkor látták utoljára a 33 éves lányt.  Denise Naslund délutánját a barátaival töltötte, majd elindult a mosdó felé, és többet sosem látták. A tetthely környékén egy begipszelt kezű férfi kért nőktől segítséget. A gyilkos különböző államokat járt be ebben az időszakban. Utahban Louise Smith rendőrfőnök, 17 éves lányát felkészítette az élet veszélyeire. Túl sokat látott már munkája során, és aggódott lánya biztonsága miatt. Legrosszabb félelmei váltak valóra, amikor lánya, Melissa 1974. október 18-án eltűnt. A lány eltűnése után kilenc nappal találtak rá, megfojtva és megerőszakolva. 13 nap múlva, azaz Halloweenkor egy 17 éves lány,  Laurie Aime tűnt el. Hálaadáskor találtak rá holttestére egy folyó szélén. Egy veszítővassal ütötték le, majd meg is erőszakolták. A rendőrség azt gyanította, hogy nem a helyszínen, hanem máshol ölték meg a lányt. Laurie testén kívül semmilyen bizonyítékot sem talált a rendőrség. A hasonlóságok miatt a washingtoni és az utahi rendőrség nyomozott a gyilkos után. Amikor Elizabeth Kendall egyik közeli barátja látott egy beszámolót az újságban a lehetséges gyilkosról, tudta, hogy Ted Bundy lehet az. Valahol mélyen Elizabeth tudta, hogy barátjának igaza van. Ted hasonlított a rajzra, VW bogarat vezetett, és szobájában mankók voltak, holott sosem sebesítette meg a lábát. 1974. augusztusában Kandell névtelenül felhívta a seattlei rendőrséget, miszerint barátjának köze lehet a gyilkosságokhoz. Később újra felhívta a rendőrséget, hogy még több információt közöljön velük. Tedről különbözőképeket küldött, amiket megmutattak a szemtanúknak, de a szemtanúk nem tudták egyértelműen azonosítani. A rendőrség úgy döntött, hogy sokkal gyanúsabb egyénekre fordítják a figyelmet és Ted Bundy-t pár évre elfelejtették. A gyilkos továbbra is becsapta a nyomozókat azzal, hogy különböző államokban ténykedett, így a rendőrség nem volt képes összehasonlítani az ügyeket. Viselkedése egyre bátrabbá és merészebbé vált. Akik megmenekültek, később fontos információkkal látták el a rendőrséget. 1974. november 8-án a rendőrök áttörést értek el az ügyben, és ez volt az, amire vártak. Ezen a péntek reggelen, egy különös, de vonzó idegen egy könyvesboltban találkozott össze a 18 éves Carol DaRonch-al. Az idegen azt mondta neki, hogy látta, amint valaki megpróbálta feltörni az autóját, és arra kérte, hogy nézzék meg együtt, nem hiányzik-e valami az autóból. Carol azt hitte, hogy egy biztonsági őr, hiszen teljesen ura volt a helyzetnek. Mikor a kocsihoz értek, megnézte, és mondta a férfinak, hogy minden rendben. A férfi, aki Roseland rendőrtisztként mutatkozott be, azonban nem volt elégedett, és be akarta kísérni a lányt a rendőrségre.  Amikor a férfi egy VW bogárhoz vezette a lányt, az gyanakodni kezdett, és érdeklődött a személyazonossága felől. A férfi azonnal felmutatott egy jelvényt és a kocsihoz vezette a lányt. A rendőrség ellentéte irányába indult a férfi, majd hirtelen megállította az autót. DaRonchba befészkelte magát a félelem. A „rendőr” hirtelen megpróbált rátenni egy bilincset a lányra. Amikor elkezdett sikoltozni, a férfi elővett egy fegyvert és megfenyegette, ha nem hagyja abba, megöli. DaRonch kiesett az autóból, de az őrült azonnal elkapta. feszítővas volt a kezében, meg akarta ütni a lányt, de az megrúgta és elfutott. Az úton meglátott egy párt, akik épp arra autóztak. Megálltak és felvették. Hisztérikusan sírt és egy férfit emlegetett, aki meg akarta ölni. Azonnal hívták a rendőrséget. Bilinccsel a csuklóján, sírva mesélte, hogy mit tett az egyik emberük. De náluk egy Roseland nevű rendőr sem dolgozott. Azonnal a helyszínre siettek. A rendőrség kapott egy leírást a férfiról és annak autójáról, majd pár nappal később vérmintát is a lány kabátjáról. A vércsoportja nullás volt, épp, mint Ted Bundyé. Ugyanezen a délutánon egy gimnázium igazgatóját megközelítette egy jó kiállású férfi, és a segítségét kérte. Nagyon elfoglalt volt, ezért elutasította. Később is segítséget kért tőle, de ismét elutasították. Valami furcsának, szinte ijesztőnek tűnt a férfiban, de nem törődött vele, folytatta munkáját. Felkavarta, hogy ismét látta a férfit a nézőtéren, és elgondolkozott, vajon mit is akarhat valójában. Debby Kent, aki szüleivel nézte az esti ünnepséget, hamar távozott, hogy felvegye testvérét a bowling-teremben. Szüleinek azt mondta, hamarosan visszajön, de sosem tette. Valójában sosem jutott el az autójáig. Debbyt sehol nem találták, de a rendőrök a parkolóban találtak egy apró bilincskulcsot. Később a rendőrök megpróbálták beleilleszteni a kulcsot a DaRonchon talált bilincsbe, és az tökéletesen beleillett. Egy hónappal később egy férfi telefonált a rendőrségre, hogy látott egy VW bogarat kihajtani a gimnázium parkolójából azon az estén, amikor Kent eltűnt. 1975. január 12-én Caryn Campbell, vőlegényével, Dr. Raymond Gadowskival, és két gyermekükkel Coloradoba utaztak. Caryn remélte, hogy kikapcsolódhat, és több időt tölthet gyerekeivel. Míg a hotel társalgójában pihentek, Carynnak eszébe jutott, hogy egy újságot a szobában hagyott, és elindult érte. Vőlegénye és gyerekei hiába vártak rá. Vőlegénye tudta, hogy beteg volt azon az éjjelen, és utánament, hátha segítségre van szüksége, de sehol nem találta a nőt. Valójában sosem ért el szobájáig. Gadowski másnap értesítette a rendőrséget. Minden szobát átvizsgáltak, de nem akadtak a nyomára. Egy hónappal később egy lakóautós meglátta Caryn meztelen testét az út mentén. Az állatok már megrágták a testét, ezért nehéz volt megállapítani a halál okát. Az világos volt, hogy olyan erős ütéseket kapott, amelyek végzetesek voltak. Mint az áldozatok többségénél, nála is sorozatos csapásokat mértek a fejére egy éles tárggyal. A csapások olyan erőszakosak voltak, hogy kitört az egyik foga. Az is egy bizonyíték volt, hogy megerőszakolták. Úgy hitték, eltűnése után egy órával halt meg. Caryn testétől nem messze is találtak egy bizonyítékot.
Néhány hónappal testének felfedezése után, egy másik test maradványait találták meg 10 km-re Ott és Naslund eltűnési helyétől. Ő volt Brenda Ball. Halála oka az volt, hogy egy éles tárggyal fejbe ütötték.
Néhány nap telt csak el, és egy újabb holttest került elő. Susan Rancourté volt, aki még nyár előtt tűnt el. Ebben a hónapban még ketten kerültek elő, egyikük Lynda Ann Healy volt. További öt nőt találtak holtan Coloradoban ugyanolyan körülmények között. Nem ők voltak az utolsók, akik áldozatul estek Tednek.
1975. augusztus 16-án Bob Hayward őrmester Salt Lake megye területén őrjáratozott, amikor észrevett egy gyanús VW bogarat maga mögött. Jól ismerte a szomszédokat és a helybélieket, és nem emlékezett erre a szürkés autóra korábbról. Amikor ráirányította a lámpáját, hogy jobban lássa a rendszámot, a bogár sofőrje kikanyarodott a lámpa fényéből és gyorsan elhajtott. Hayward őrmester azonnal elkezdte követni a járművet. Két stop táblán és egy közeli benzinkúton is áthajtott. Hayward követte a merész vezetőt, látta amint az kiszáll és megközelíti a rendőrautót. Elkérte személyijét és jogosítványát, amelyek Theodore Robert Bundy névre voltak kiállítva. Ebben a pillanatban két másik rendőr tűnt fel, Hayward pedig észrevette, hogy a kocsiban az utasülés hiányzik. A rendőrök átvizsgálták a kocsit: találtak egy feszítővasat, símaszkot, kötelet, bilincset, drótokat és egy jégcsákányt. Bundyt azonnal letartóztatták. Nem sokkal ezután a rendőrök megpróbálták kideríteni, vajon van-e köze DaRonch elrablásához. A bilincsek, amiket kocsijában találtak megegyeztek azzal, amit a lányon találtak, és a kocsi is hasonlított a leírásokra. Továbbá a feszítővas is hasonló fegyver volt ahhoz, amivel megölték Carolt. Gyanították, hogy Bundy ölte meg Melissa Smith-t, Laure Aime-t és Debby Kentet. Túl sok hasonlóság volt az ügyekben. 1975. október 2-án DaRonchot behívták a utahi rendőrségre, hogy hét ember közül azonosítsa Bundyt. A nyomozók nem voltak meglepve, amikor Bundyban felismerte támadóját. Annak ellenére, hogy Ted hangoztatta ártatlanságát, a rendőrök tudták, hogy ő az emberük. Nem sokkal azután, hogy kiválasztották a hét ember közül, a nyomozók teljes körű nyomozást indítottak az ellen az ember ellen, akit Theodore Robert Bundyként ismertek.
1975 vége felé a nyomozók megjelentek Elizabeth Kendallnál, hogy információkat kérjenek Tedről. Úgy hitték, hogy Bundy hollétének kulcsa az ő kezében van, ő ismeri személyiségét és szokásait. Amit megtudtak, annak alapján össze tudták kapcsolni Bundyt a többi áldozattal is. 1975. szeptember 16-án a King megyei rendőrség kiemelt bűnüldözési egysége behívta Elizabethet, hogy kikérdezzék. Stresszes és ideges volt, de hajlandó volt információkat szolgáltatni az ügy érdekében. Amikor Tedről kérdezték, azt állította, hogy a gyilkosságok éjszakáin nem tudta hol volt. Valamint elárulta, hogy sokszor nappal aludt, éjjel pedig elment, de nem tudja hogy hová. Egy későbbi interjúban Elizabeth elmondta, hogy észrevett Ted autójában egy baltát. De volt itt még valami, ami fontos lehetett az ügyben. Emlékezett, hogy Ted ellátogatott a Sammamish parkba júliusban, ahová vízisíelni ment. Egy héttel ezután tűnt el Janice Ott és Denise Naslund ugyanezen a helyen. Hosszú órákon át tartó interjúk után a rendőrség úgy döntött, hogy inkább Ted előző barátnőjére összpontosítanak. Amikor kapcsolatba léptek vele, elmesélte, hogyan változott meg Ted viselkedése a szeretetből gonoszsággá. Úgy tűnt, Ted kettős életet él, tele hazugsággal és árulással. Ám sokkal több volt Tedben, mint ahogy azt ők gondolták. A bizonyítékok ellene szóltak, de ő ennek ellenére még mindig bizonygatta ártatlanságát.
The Doctor★ 

Halál

Halál okainak és körülményeinek vizsgálata.



Halál beállta: egy átlagos holttest óránként 1°C-ot hűl, de ezt befolyásolhatja az időjárás, holttest körülményei és a személy ruházata, súlya is. Legkorábban 30 perccel utána áll be a hullamerevség (izmok megmerevedése) , legkésőbb 3 óra. 6-12 óra alatt végigmegy, ennyi ideig marad és ugyanennyi idő alatt el is tűnik, ha nem érnek a testhez.  2 nappal később ( a baktériumoknak köszönhetően) zöldes árnyalatot kap a bőr, kivéve a nagyon sötét bőrűek, és egy héten belül elsápad, majd áttetsző, márványszínű lesz. A szem idővel megpuhul és vékony, ködös hártya keletkezik rajta. A gyomortartalomból is meg lehet állapítani, mikor állt be a halál: az elfogyasztott étel 3 óráig marad a gyomorban. A félig üres vékonybél 6 órával ezelőtti evésre utal, ha pedig üres a vékonybél, akkor legalább 8 órája evett a személy.

Sérülések: közvetlen közelről leadott lövésnél égésnyom keletkezik a seb környékén, a tettesen pedig korom rakódik le, amit szappanos mosással el lehet távolítani, de nem teljesen. Zúzódások dulakodásra utalnak (tompa fegyverrel, ököllel, lábbal ,akár agyonverés is lehet a következménye), ami akkor van, ha az erek erő hatására megpattannak. Ez először vörös színű, majd lila, barna, zöld és végül sárga lesz. Hypoxia (oxigénhiány)  következménye lehet a kékes bőr, kitágult tüdők, a szemek erei berobbantak, ami fulladásra vall. Kézi fojtogatásnál a nyelvcsont eltörik, a száj és az orr környéke kékes lesz. Vízbe fulladás esetén a tüdő és a gyomor duzzadt, vízzel vannak megtelve, és a gyomorban, légjáratokban lévő vér az erek szétrepedése miatt keletkeztek, vagyis az áldozat oxigénért küzdött. 

Ha a test már bomlani kezdett, mikor rátaláltak, akkor a halál idejének megállapításához fontosak lehetnek a hulla körüli rovarok. (Törvényszéki Rovartan) Megállapítják az ott talált rovarok fajtáját és megvizsgálják a szaporodási szokásaikat, fejlődésüket. Visszamenőleg megnézik az időjárást és ezekből elkészíti a körülményeket, amiben élhetett az állat. Az időjárás felgyorsíthatja és lelassíthatja az életciklusukat. Miután megvizsgálták a lárvák fejlődését, meghatározták a halál idejét, mert minden rovar, a bomlás más időpontjában teszi le a petéit.

White Collar

O.J. Simpson ügy

Orenthal James Simpson 1947. július 9-én született San Franciscoban. Tehetséges színész és futball játékos volt, de végül mégsem ez hozta meg neki a legnagyobb hírnevet, hanem egy gyilkossági per, miszerint volt feleségét, Nicole-t, és annak barátját 1994 júniusában meggyilkolta. Megrendíthetetlen bizonyítékok álltak rendelkezésre, mégis hihetetlen fordulatot vett minden...
1994. július 12. Nicole-t és új párját, Ronald-ot brutálisan meggyilkolták a nő házában. A kert és a ház is tele fontos bizonyítékokkal, vérfoltokkal, ruhadarabokkal, amik közül néhány O.J. Simpson DNS-ét tartalmazza. Véres lábnyomok a nő és a gyanúsított háza előtt is, aki feltehetően megsérült az összecsapásban. O.J.-t viszont személyesen nem tudják kihallgatni, elutazott, mikor visszatért kezén kötés díszelgett.
Különböző sztárügyvédeket fogadott fel az egykori focista, ám nem is ez miatt nyerte meg a pert... Igaz, az ügyvédei minden módon megcáfolták a bizonyítékokat, rasszistának mondták a nyomozókat és mindent elkövettek az ügy érdekében, a rendőrök hibáztak rengeteget. Nem vizsgálták meg rendesen a holttesteket, elmozdították őket, nem vizsgálták át rendesen a helyszínt, a nyomozók nem viseltek kesztyűt, sokan átmászkáltak a lábnyomokon és még sorolhatnám.
Kilenc hónapon át tartó tárgyalás végére O.J.-t ártatlannak nyilvánították, ám az áldozatok családja újabb pert indított, ahol 33 millió dollár kártérítést fizetett nekik az egykori sztár, ami pénzügyi csődbe vitte.
Meggyanúsították azzal is, hogy egy LA-i hotelszobából sportereklyéket lopott el, ahol azzal védekezett, hogy a tőle elrabolt, saját relikviáit szerezte vissza, de ez nem volt elfogadható, mivel az egészet fegyverrel követte el.
2008. december 5. a Las Vegas-i bíróság 33 év szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés harmadánál kevesebb idő letöltése után szabadlábra helyezhető.


Ha érdekel jobban, nézd meg:  
2013. 02. 17. (vasárnap) Investigation Discovery 08:30  ; 13:30  ;  17:40
Aphrodite Jones: Bűnök Nyomában: O.J. Simpson


White Collar

Ted Bundy (1/5)

Theodore Robert Cowell néven született 1946. november 24-én Louise Cowell gyermekeként. Születési helye Glaisdale, Vermont. A biológiai apja sosem ismerte gyermekét. Nem sokkal Ted születése után visszaköltöztek nagyszüleihez Philadelphiába. Theodore sokáig abban a hitben élt, hogy nagyszülei a szüle, és édesanyja pedig a nővére. Az egész színjátékot azért találták ki, hogy anyját megvédjék a nyers kritikától, mert nem volt férjezett. Ted 4 éves volt amikor Tacomaba költöztek a rokonaikhoz. A költözés után egy évvel Louise beleszeretett egy, a hadseregben szolgáló szakácsba, Johnnie Culpepper Bundyba. 1951 májusában összeházasodtak, Ted pedig felvette mostohaapja nevét, és élete végéig megőrizte. A család később még 4 gyermekkel gyarapodott. Ted az iskola után vigyázott testvéreire. Mostohaapja próbált szoros kapcsolatot kialakítani Teddel, például kempingezésekkel és apa-fia tevékenységekkel, ám ez Ted számára felesleges volt, és közönyös maradt vele szemben. A vágy, hogy egyedül legyen növekedett, és talán ez vezetett ahhoz, hogy később a többi emberrel nehezen teremtett kapcsolatot. Ted Bundy kiskorában rettentően félénk és önbizalom-hiányos fiú volt. Gyakran ingerült volt, amiért viccek céltáblája volt a gimnáziumban. Stephen Michaud életrajzíró analizálta Bundy viselkedését és megállapította, hogy nem volt olyan, mint a többi gyerek, bár úgy viselkedett, de őt valami más kísértette: a félelem, a kételkedés. Már évek óta ezt érezte, de nem ismerte fel, csak mikor már késő volt. Függetlenül a megalázó tapasztalatoktól, amiket néha elszenvedett a mássága miatt, a gimnáziumban és a főiskolán jó tanuló volt. A gimnáziumi évei alatt társaságkedvelő emberré vált. Jól öltözöttnek és illedelmesnek jellemezték. Növekvő népszerűsége ellenére ritkán randevúzott. Érdeklődött a síelés és a politika iránt. Eziránti érdeklődése évekkel később politikai körökbe vezette egy időre. A gimnázium után Washingtonban kezdett el tanulni az egyik egyetemen, majd ott is kezdett el dolgozni, mint buszvezető és cipőkereskedő, de egy állása sem volt túl hosszantartó.  Munkaadói megbízhatatlannak tartották. Az iskolán kívüli munkák nem nagyon érdekelték, de nagyon törekvő volt az iskolai tanulmányaiban. 1967 tavaszán azonban belekezdett egy kapcsolatba, ami örökre megváltoztatta életét.  Ted Bundy találkozott egy lánnyal, akiben mindaz megvolt, amit szeretett. Gyönyörű és okos volt. Nem hitte, hogy az osztályából bárki is érdeklődne iránta. Eléggé különböztek egymástól, de mindketten szerettek síelni, és lassan egymásba szerettek. Ő volt Ted első igazi szerelme, de a lány nem szerette őt annyira, mint Ted. Kedvelte, de nem látta, hogy közös jövő lenne előttük. Ted próbált rá minél jobb benyomással lenni, még akkor is, ha emiatt hazudnia kellett. 1968-ban, miután barátnője lediplomázott, szakított Teddel. Felismert benne néhány olyan vonást, ami kizárta őt a férjjelöltek sorából. Ted sosem heverte ki a szakítást. Ezután semmi nem érdekelte, depressziós lett. Próbált a lánnyal kapcsolatban maradni levelezés útján, de úgy tűnt azt már nem érdekelte. Ted nem tudta kiverni a fejéből a lányt. Ez egy olyan megszállottság volt, ami egész életén át tartott, és olyan eseményekhez vezetett, amelyek sokkolták az egész világot. A helyzet még rosszabbá vált, amikor 1969-ben Bundy megtudta az igazat szüleiről, hogy a „nővére” tulajdonképpen az anyja, a „szülei” pedig a nagyszülei. Nehéz elképzelni, milyen lehetett, mikor megtudta, hogy anyja egész életében becsapta. Visszahúzódó és félénk személyiségből uralkodóvá vált. Újra beiratkozott az egyetemre, ahol pszichológiát tanult, amiből kiváló volt. Bundy megbecsült hallgató lett, professzorai nagyon szerették. Ebben az időszakban találkozott Elizabeth Kendallal, akivel 5 évig volt együtt. Ő egy csendes, félénk titkárnő volt, aki elvált, és Tedben találta meg lánya számára a tökéletes apát. Elizabeth nagyon szerette Tedet, és hozzá akart menni felségül, de Ted erre még nem állt készen. A lány tudta, hogy Ted nem szereti annyira, mint ő. 1969-től 1972-ig látszólag jobbá kezdett válni Ted élete. Magabiztosabb volt jövőbeli terveit illetően. Jelentkezési lapokat adott be különböző jogi iskolákba, és aktív politikai életet élt. A seattle-i rendőrségen kitüntetést kapott, mert megmentett egy hároméves kisfiút a vízbefulladástól. 1973-ban a sors ismét összehozta régi barátnőjével, akit meghökkentett, hogy Ted mennyire megváltozott. Magabiztos és megfontolt volt, nem pedig céltalan, mint régebben. Ezután még sokszor találkoztak, Elizabeth tudtán kívül, és a lány újra beleszeretett. 1974-ben azonban Ted minden előzmény nélkül szakított a lánnyal. Bosszúja sikerült. Most ő utasította el úgy, mint régen a lány őt. Többé nem is látta, és nem is hallott felőle. 1989. január 24-én villamosszék által halt meg. 19 és 36 között mozog az áldozatainak száma. Az USA több államaiban is gyilkolt (Washington, Utah, Oregon, Idaho, Florida és Colorado). 1975. augusztus 16-én vették őrizetbe. 1977. december 30-án megszökött, de 1978. február 15-én újra elfogták. Végül halálbüntetést kapott. Több álneve volt (Chris Hagen, Ken Misner, Richard Burton, Roseland tiszt).
Az USA egyik legnagyobb sorozatgyilkosa volt. 1974 és 1978 között fiatal lányokat erőszakolt és gyilkolt meg szerte az Egyesült Államokban. Ted Bundy 10 év tagadás után 30 nő meggyilkolását bevallotta, de mindenki tudja, hogy ennél több áldozatról volt szó, a meggyilkolt nők száma máig ismeretlen. Az áldozatait előbb megerőszakolta majd vagy agyonverte, vagy pedig megfojtotta azokat. Nekrofiliával is gyanúsították. Brutális személyisége és hajlamai ellenére elég művelt és vonzó ember volt, barátai jóképű és meggyőző embernek tartották.
The Doctor★

TrüpTrüp.~

HellóSzia kriminológusnak vagy éppen antropológusnak tanuló testvéreink!.^^
Reméljük, hogy ti is a Föld nevű bolygón éltek. 
Szóval *köhöm köhöm*... 
Köszöntünk mindenkit a blogon, ahol minden ügyet, sorozatgyilkost és egyéb ezzel kapcsolatos dolgot fogunk boncolgatni, egy-két dolgot leírni, a távhiteket elűzni és stb stb. 
Reméljük, hogy tetszeni fog agyament imádatunk ezek iránt.^^