Jégbe fagyva (Ötzi)

Hauslabjochi ember, azaz Ötzi, a jégember a rézkor óta (kb. 5300 éve) feküdhetett Olaszország és Ausztria határán, az Ötzi-völgyi-Alpokban, mikor 1991. szeptember 19-én rátaláltak 3210 méter magasan. Először egy szerencsétlen hegymászónak vélték és az eltűnt hegymászók adataiból Carlo Capsoni velencei zenetanárra gyanakodtak, aki 1941. óta nem került elő, ám történelmi korra emlékeztető jégcsákány, és több más tárgy is előkerült, ami bizonyította, hogy már több ezer év óta ott heverhetett a holttest.

Kereszt alakú rajzolat a térdhajlatában

Hiányos öltözetet viselő, vadászeszközökkel felszerelt gleccsermúmiáról megállapították a tudósok, hogy szív- és érrendszeri problémái lehettek, tejcukorérzékeny volt és Lyme-kórban szenvedett, amit a kullancsok terjesztenek. Először a kutatók azt gondolták, hogy fagy- és éhhalál okozta vesztét a jégbe fagyott embernek, de a vizsgálatoknál felfedeztek több sebhelyet is, közülük egyet nyílvessző okozott. Ezekből arra lehetett következtetni, hogy a vadászat során megsebezték, majd magára hagyták. Egy olasz-svájci kutatócsoport CT-teszt alapján megállapították, hogy a nyíl a bal kulcscsonthoz közel, alulról fúródott a testbe, ahol megsebzett egy artériát, aminek következménye egy vérömleny lett a mellkasán, ezekből ítélve esélye se lett volna túlélnie Ötzinek ezt, még ha megfelelő ellátást is kapott volna.
A jégember kb. 45 éves lehetett, 158 centiméter és 50 kg, testén 15 kékesfekete szénporral készített tetoválás-csoport díszelgett, ezeket úgy készítették, hogy tűvel juttattak gyógynövényeket a bőr alá és több népcsoport is használta. Negyvenhét, csoporttokként párhuzamos vonal nagy valószínűséggel gyógyító szándékkal készült a jobb bokája és a lágyéktája környékén, és térdhajlatában egy kereszt alakú rajzolat és több pont a klasszikus akupunktúra pontokon.  Kabátja barna és fehér kecskeszőrből készült, nadrág helyett lábszárvédőt használt, amit borjúbőrszíjjal rögzített és térdmagasságig érő ágyékkötőt, medveszőr sapkát viselt. Cipőtalpa barna medve bőréből, felső része szarvasbőrből készült, és szalmát tömtek bele hőszigetelés, párnázás céljából.
Ötzi tekintélyes ember lehetett, ép állapotban megmaradt szekerce feje rézből készült, ami abban a korban nagyon értékes dolognak számított. Tiszafa íja 180 cm , a nyílvesszők alapanya pedig ostorménfa volt, a nyílhegyeket tűzkőből készítették. Faszén és nyírfakátrány segítségével ragasztották össze, lőtávolsága 30-50 méter is lehetett.

De pontosan mi is történhetett azon a bizonyos napon?
A kutatók azt feltételezik, hogy már sérülten érkezett Ötzi arra a helyre, ahol több ezer évvel később rátaláltak, és üldözői elől menekülhetett. Erre utalnak a kezén lévő vágások, miszerint késsel is rátámadtak, és miután meglőtték megpróbálta kihúzni magából a nyílvesszőt, de az beletörött. Ilyen sérüléssel nem bírt volna ki több napot, ezért arra gyanakodtak a kutatók, hogy a hegyen megtámadták, amit a nyílvessző befúródásának iránya is alátámasztja. Ez a sérülés védtelennél tette, üldözői utolérték és elfogták, éles szerszámokkal megsebesítették, de Ötzi küzdött az életéért. Egy elmélet szerint szemből könnyen fejbe üthették, hanyatt esett és fejét beütötte egy kőbe és koponyaagyi traumában hunyt el. Természetellenes testtartásából ítélve a támadója megfordította és megpróbálta kihúzni, vagy eltörni a nyílvesszőt.


Az a hír járja, hogy akik kiemelték a múmiát a hó fogságából, elszabadították Ötzi átkát és a jégember bosszút áll a háborgatókon.
 
- 1992-ben Rainer Henn egy Ötziről szóló konferenciára utazott, de útközben halálos autóbalesetet szenvedett
- 1993-ban Kurt Fritz-et lavina ölte meg, ő emelte ki a holttestet
- 1999. Agydaganatban elhunyt Rainer Hölzl, újságíró, aki először készített felvételeket a jégemberről
- 2004-ben az egyik megtaláló, Helmut Simon szakadékba zuhant
- szívinfarktusban hunyt el az egyik hegyi vezető, nem sokkal Helmut Simon temetése után, a férfi Ötzi megtalálója után kutatott
- 2005-ben Konrad Spindler az igazságügyi orvosszakértő, aki vizsgálatot végzett a testen, badarságnak tartotta az átkot, rákbetegség végzett vele
- 2005. Tom Loy (Ausztráliában élő amerikai molekuláris antropológus) leukémiában halt meg nem sokkal a múmiáról szóló kéziratok leadása után


WhiteCollar